Anglia17

Sziasztok!
Úgy látom belejövök én a lófaszkodásba! Már ami a blogbejegyzést illeti!
De azért nem adtam fel, úgyhogy nosza!
Hétvégén meg voltunk hívva Cica kolleganőjéhez Bournemounth-ba a tengerpartra. Ez tőlünk kb. két órás autóút. Tipikus eset, a kolleganő( Margareth) javasolt egy kerülő utat, amelyiken ki tudjuk kerülni a dugót.Szegény GPS (SAT-NAV) mit kinlódott, hogy eltérítsen minket a hülyeségtől. Persze a "super, dugóbiztos kis utat nem találtuk meg és kerültünk vagy 15 miles-t.
Margarethéknek van egy lakókocsijuk a tengerparton egy lakókocsi parkban. Ez elég pronyón hangzik. Szerintem mindenkinek az amcsi filmekben látott és kellően lepusztult lakókocsipark jut az eszében. A valóság ennél lényegesen jobb. A lakókocsi jelen esetben kb. 8- 10m hosszú, 3 hálófülkés étkezős valamit jelent. A környezet nagyon ápolt, és van egy nagy központi klubház is, ahol külső-belső medence, játszóház, kondi terem étterem stb. található. A lakókocsit meg kell venned kb30000 font. Fizetsz a helyért is valami pénzt. Majd-hogy elkerüljék a lepusztulást- 15 év múlva el kell vinned a lakókocsit. Kérdeztük, hogy mi a francot lehet kezdeni egy ilyen batárral, melynek a mozgatásához minimum egy Humvee kellene. El szokták adni hollandoknak. :)
Angol ebéddel vártak minket. Akinek még nem volt "szerencséje"ilyen kulináris élvezethez, azok kedvéért: egy csomó, hideg és elég szar kinézetű kis kolbászocska, szószok, hideg csirkeszeletek. Szóval nem az a tipikus magyar ebéd.
Lementünk a tengerpartra is. A víz volt vagy 13 fokos. Mondanom sem kell, hogy volt egy két rozmár-lelkű a vízben is. Úsztak! A fiúk most láttak először tengert. Kb. 1 perc csodálkozás után jött a kérdés: és hol van fagyizó! Ismét beigazolódott az az elméletem, hogy ugyan nagyon fontos, hogy a gyereket sok élmény érje, de nem muszáj mindenképp végig cipelni egész Európán 6 éves korban, mert az ezredére sem emlékszik vissza és a szülők sok esetben csak magukat szopatják. Most a Cicával való vitámra utaltam, mikor az volt a kérdés, hogy Sziciliába gyerekekkel vagy nélkülük menjünk. Én mondtam, hogy vagy ketten megyünk vagy ők mennek hárman. Utólag persze belátta ő is, hogy igazam volt.
Na, persze lett fagyi, séta a tengerparton stb. A végén bementünk a club házba. A srácok felfedeztek valami ugrálóvár szerűt. Mi kint a kertben beszélgettünk. Jön ki Margareth 10 éves kislánya. Kérdeztük, hogy mi van a fiúkkal. A választ szó szerint idézem: They are ok, but little bit loud .
Ja, és egy adalék a squash angliai népszerűségéről . A család 15 éves kamasz fiával beszélgettem és szó került a sportokról. Kérdezte, hogy mit sportolok. Mondtam, hogy mit. A srác segitségkérően az apjára nézett, hogy mi is az a squash?! És akkor elmagyaráztuk, hogy mi is az. Hát ennyire népszerű!
            Más. Itt volt a Dákai Pisti nálunk. Gyengébbek kedvéért vele szoktam otthon pénteken játszani. Nagyon bírom. Bérelt kocsit Bristolban és átautózott hozzánk. Elmentünk délelőtt játszni.Kiváncsi voltam, mi lesz. Hát a törvényes rend fentmaradt.(megvertem). Ebéd után városnéztünk. Magyarul pubokat látogattunk. Kellemes kis este volt. Volt egy nagyon találó mondása az angol nyelvtanulásról. Aki esetleg nem tudja, ő légiforgalmi irányító Ferihegyen. Tehát olyan nagy problémái nincsenek az angollal. És azt mondta:- te bárhol jól beszélhetsz angolul a világban-és mindenki csodálkozik, hogy te milyen ügyes vagy, csak itt nem!
Másnap hajnalban indultam Birminghambe a squash coach course-ra. Röviden összefoglava de. volt egy előadás, mit hogy hogyan, mikor cimmel. Mivel gyerekoktatásról volt szó, így azért hallottam bőven okos dolgokat. Délben szünet, majd átvonultunk a squashpályákhoz. Egymást kellet edzeni, meghatározott gyakorlatokkal.
 Ez volt a leggyengébb része nekem. Mert más beszélgetni angolul, meg más utasításokat adni, elmagyarázni, megkijavítani.
Juni 19-én lesz a vizsga, addig ezt is fel kell fejleszteni.
          Találtam magántanárt Alison-t. Sokat beszélünk az órán, javít rendesen. De hasznossabb, mint a tanfolyam. Árban nem olcsó, de nem is jelentősen drágább, mint a tanfolyam.
Kicsit a squash életről. Ma csapat meccset játszunk, erre kiváncsi vok. Azt, hogy jelentkeztem a club bajnokságba, már kicsit bánom. Eddig csak olyan meccsem volt, amiben semmi izgalom nem volt.
Nagyon ügyesek, mindig csak szerencsém van. Már kezd fogalommá válni a "Hungarien luck".
        Képzeljétek, Szabikánál nagy változás van az oviban! Mikor beviszem, még mindig eltörik a mécses, de azt mondták az ovónénik, hogy szépen eljátszik már. Ugyan még egyedül játszik,de már nem csak ténfereg és hüppög. Remélem, hamarosan barátkozni is kezd!
        Lefoglaltuk a repjegyet. Én a fiúkkal júli 16-án repülök, Cica egy héttel később. Skacokat leviszem a Nagyihoz és tartunk egy ottalvós bulit Tárnokon. Egy jó marhapöri, vörösbor oszt kalap-kabát!
Most megyek, remélem ráveszem magam a blogg írásra jövő héten már. Ja, jövő hét megint szopóálarc. Kristófnak megint egy hetes szünet.
Na, Isten óvja a királynőt!