Sziasztok,
Ez a mai blog a szokásosnál rövidebb lesz, mert nincs kedvem iPhone-n kisregényt írni. Tegnap elszállt a net, újabb nyelvvizsga feladat: találd meg a honlapon az ügyfél szolgálat számat, hívd fel és jelentsd be a hibát. Mire eljutottam a kezelőig, pont visszajött a net, ahogy letettem újra elment. Végül Cica elérte őket újra és felhívtak a mobilon. Ekkor jött az a jól ismert beszélgetés, hogy"be van e kapcsolva, be van e dugva, van e egyáltalán computer otthon stb." A hölgy nagyon kedves volt, de a hazája valahol a Gangesz partján lehetett, vaskos paki akcentusa alapján. Végül egy röpke 30 perces csevej után megállapítottuk, hogy a hiba nem az én készülékemben van. Tehát most kissé lelassult a kommunikációm.
A fiúknak őszi szünet van. Kellett keresni nekik olyan tábort, ahol childcare voucherrel lehet fizetni. Mivel erősen motivalva voltam, így találtam is egyet. Vicces volt, mikor oda értünk hétfőn, akkor láttuk , hogy ez egy marha nagy sportclub. Bemegyek a fő épületbe , találok egy suhogos joggingos (1/2 feka) edző bát. Mondom, jöttünk a táborba. Great, menjünk vele, át öltöztek a fiúk , mar be is álltak, én pedig a szokásos nyomtatványt töltöm. Mondja a csóka, akkor most adjak neki x £-ot. Mire én nézek rá nagy szemekkel. Mondom, mi mar fizettünk voucherrel, akkor meg o nézett hasonló nagy boci szemekkel. Aztán kiderült, hogy van egy másik tábor is. A fiúk annyira élvezik, hogy kisirtak, hogy hosszabb ideig maradhassanak. Mára legyen ennyi elég! Ha visszajön a net, írok!
2011. október 26., szerda
2011. október 17., hétfő
Anglia 28
Halihó!
Röpke három hét és máris újra itt vagyok! Hogy repül az idő!
Nézzük először a rossz hírt! Még mindig nincs munkám! És most nézhetjük a jó híreket. A job agencys csajszi mégsem szivatott meg. Felhívott és közölte, hogy van egy raktárosi munka, érdekel-e. Érdekel. Elmentem a megadott időre. Hárman rassz képviselte ott magát, egy fekete, egy indiai és a fehér faj képviseletében jómagam. Egy fehér műszakvezető fogadott minket és levitt a raktárba. "Mentőmellényt" kaptunk, majd próbaként meg kellett emelni dobozokat. A cég amúgy kerítéselemeket pl.zsanérokat forgalmaz és kb 5-10 kg körüli dobozokról volt szó. Beszélgettünk erről-arról , miért akarom otthagyni a squashoktatást(akarja a fene, csak nincs igény rá), csinálnám-e ezt(hogyne csinálnám, ez életem álma), nehezek-e a dobozok(nem nehezek) stb. A konkurenciámról: a fekusz angolját a művezető sem értette, de amúgy kit érdekel. A csúcs a paki volt. Azt látni kellett volna, hogy próbált pedálozni: "főnök, csak egy esélyt adjon, meglátja, én vagyok a legjobb dolgozó, 45kg-ig bármit felteszek bárhová(ahogy elnéztem a kiscsávót, kihagyta a tizedesvesszőt és csak 4,5kg-ig lenne képes pakolni), főnök, főnök csak egy esélyt...A művezető mondta, hogy majd hívnak minket jövő héten. Aztán délután hívott a csaj az ügynökségtől, hogy nem jutottam tovább. Igazándiból nem voltam meggyőzve, hogy nekem ez a meló kell. De jobban esett volna, ha én mondok nemet.
Azóta egy újabb iránnyal bővült a pályaválasztás. Ez pediglen a casino. Végülis dolgoztam ott hét évet, szerettem csinálni, megfizették és értek hozzá. Fel is vettem a kapcsolatot Levi barátommal, aki ellátott alap információkkal. Milyen egyszerű leírni ezt a mondatot és a valóságban mennyivel nehezebb megtenni. Ugyanis vannak emberek, akik az emailjeiket a postaládában és a levélszemetet az íróasztal alatt keresik. Levi barátunk sem kapkodja el a dolgokat. Megkaptam tőle két magyar srác elérhetőségét is, akiket én is ismerek még a régi időkből. Volt egy-két szép berugásunk és mi hozná össze jobban a férfiembert, mint a közös hányás emléke?! Ez egyiket csak a facebookon találtam meg, írtam neki, bejelöltem ismerősnek. Visszaigazolta, hogy ismerjük egymást csak épp a levelemre nem válaszolt. A másiknak a mobilszámát kaptam meg, "szerencsére" van hangpostafiókja. Próbáltam én is Casinot keresni. Találtam, sőt találtam álláslehetőséget is, jelentkeztem rá. Tehát most abszolút várakozó álláspontra kellett helyezkednem. Erősen rühellem, mikor várnom kell.
Kicsit a családról. Cica jól van, szereti a melóját, érdekes neki. A srácok is jól vannak, ha nem az én idegeimet szedik szét! Keresnem kéne egy bentlakásos katonai sulit nekik.... Kristóf eddig literacy nál a zöld csoportban volt(kiderítettük, hogy ez a leggyengébb csoport, pl.ide tartoznak a süketek is). Most átkerült a következő csoportba, tehát erősen fejlődik. A kiejtésemet pedig már most kritizálja. Tegyük hozzá, joggal.( Cica megfigyelése, hogy azok a magyar kollegái, akik itt élnek már jó pár éve, kiejtés szempontjából alig-alig fejlődnek, csak beszéd szempontjából javulnak sokat. Vszínű más a felnőtt agy, mint a gyerekeké! ) Szabika is belendült a maga komótos módján.
Felfedeztünk egy új játszóteret. Van "ugratós pálya"gördeszkásoknak, bicajosoknak. Van egy játszótér rész, van kosárpalánk focikapuval és van egy versenypálya rádiótávirányítású autóknak! Meg van kisállatsimogató(pónik meg baromfik) meg kb. 4-5 focipályányi gyep. Sajna az ugratós rész "fel van szerelve"sok lakli kamasszal. Ezért oda nem szívesen engedem be őket, csak ha kevesebben vannak. Szabinak már sikerül egy hason gördeszkázást orron befejezni. Mondjuk ehhez semmi közük nem volt a kamaszoknak. A másik, hogy egy ilyen pálya inkább a nagyok korosztályának van tervezve, a másik, hogy sokszor Kristófék random mozognak csak a pályán, a fene sem tudja kiszámítani őket.
Tanitványaim köre négy főre bővült. Van egy nyugdíjas yorkshiri, egy Audi kereskedés és szervíz tulajdonos és a fia valamint egy délafrikai homokos, aki könyvelő. Ez utóbbi úgy derült ki, hogy oktatás után fent söröztünk a bárban és beszélgettünk. És annak a témának kapcsán említette meg a szexuális hovatartozását, hogy mennyire nem népszerű a squash manapság erefelé. Erre ő mondta, hogy jövőre pl Budapest ad otthon gay játékoknak, de ott is csak ki lehet próbálni a squasht, de nem lesz versenyszám. Amúgy itt Londonban (eddigi tapasztalataim szerint)csak az a férfi visel rózsaszint, aki meleg. Míg otthon komoly menedzserek vesznek fel ilyen ingeket. hahahaha Én nem állok át a sötét oldalra!
Na, legyen ennyi elég egy időre!
Sziasztok
Röpke három hét és máris újra itt vagyok! Hogy repül az idő!
Nézzük először a rossz hírt! Még mindig nincs munkám! És most nézhetjük a jó híreket. A job agencys csajszi mégsem szivatott meg. Felhívott és közölte, hogy van egy raktárosi munka, érdekel-e. Érdekel. Elmentem a megadott időre. Hárman rassz képviselte ott magát, egy fekete, egy indiai és a fehér faj képviseletében jómagam. Egy fehér műszakvezető fogadott minket és levitt a raktárba. "Mentőmellényt" kaptunk, majd próbaként meg kellett emelni dobozokat. A cég amúgy kerítéselemeket pl.zsanérokat forgalmaz és kb 5-10 kg körüli dobozokról volt szó. Beszélgettünk erről-arról , miért akarom otthagyni a squashoktatást(akarja a fene, csak nincs igény rá), csinálnám-e ezt(hogyne csinálnám, ez életem álma), nehezek-e a dobozok(nem nehezek) stb. A konkurenciámról: a fekusz angolját a művezető sem értette, de amúgy kit érdekel. A csúcs a paki volt. Azt látni kellett volna, hogy próbált pedálozni: "főnök, csak egy esélyt adjon, meglátja, én vagyok a legjobb dolgozó, 45kg-ig bármit felteszek bárhová(ahogy elnéztem a kiscsávót, kihagyta a tizedesvesszőt és csak 4,5kg-ig lenne képes pakolni), főnök, főnök csak egy esélyt...A művezető mondta, hogy majd hívnak minket jövő héten. Aztán délután hívott a csaj az ügynökségtől, hogy nem jutottam tovább. Igazándiból nem voltam meggyőzve, hogy nekem ez a meló kell. De jobban esett volna, ha én mondok nemet.
Azóta egy újabb iránnyal bővült a pályaválasztás. Ez pediglen a casino. Végülis dolgoztam ott hét évet, szerettem csinálni, megfizették és értek hozzá. Fel is vettem a kapcsolatot Levi barátommal, aki ellátott alap információkkal. Milyen egyszerű leírni ezt a mondatot és a valóságban mennyivel nehezebb megtenni. Ugyanis vannak emberek, akik az emailjeiket a postaládában és a levélszemetet az íróasztal alatt keresik. Levi barátunk sem kapkodja el a dolgokat. Megkaptam tőle két magyar srác elérhetőségét is, akiket én is ismerek még a régi időkből. Volt egy-két szép berugásunk és mi hozná össze jobban a férfiembert, mint a közös hányás emléke?! Ez egyiket csak a facebookon találtam meg, írtam neki, bejelöltem ismerősnek. Visszaigazolta, hogy ismerjük egymást csak épp a levelemre nem válaszolt. A másiknak a mobilszámát kaptam meg, "szerencsére" van hangpostafiókja. Próbáltam én is Casinot keresni. Találtam, sőt találtam álláslehetőséget is, jelentkeztem rá. Tehát most abszolút várakozó álláspontra kellett helyezkednem. Erősen rühellem, mikor várnom kell.
Kicsit a családról. Cica jól van, szereti a melóját, érdekes neki. A srácok is jól vannak, ha nem az én idegeimet szedik szét! Keresnem kéne egy bentlakásos katonai sulit nekik.... Kristóf eddig literacy nál a zöld csoportban volt(kiderítettük, hogy ez a leggyengébb csoport, pl.ide tartoznak a süketek is). Most átkerült a következő csoportba, tehát erősen fejlődik. A kiejtésemet pedig már most kritizálja. Tegyük hozzá, joggal.( Cica megfigyelése, hogy azok a magyar kollegái, akik itt élnek már jó pár éve, kiejtés szempontjából alig-alig fejlődnek, csak beszéd szempontjából javulnak sokat. Vszínű más a felnőtt agy, mint a gyerekeké! ) Szabika is belendült a maga komótos módján.
Felfedeztünk egy új játszóteret. Van "ugratós pálya"gördeszkásoknak, bicajosoknak. Van egy játszótér rész, van kosárpalánk focikapuval és van egy versenypálya rádiótávirányítású autóknak! Meg van kisállatsimogató(pónik meg baromfik) meg kb. 4-5 focipályányi gyep. Sajna az ugratós rész "fel van szerelve"sok lakli kamasszal. Ezért oda nem szívesen engedem be őket, csak ha kevesebben vannak. Szabinak már sikerül egy hason gördeszkázást orron befejezni. Mondjuk ehhez semmi közük nem volt a kamaszoknak. A másik, hogy egy ilyen pálya inkább a nagyok korosztályának van tervezve, a másik, hogy sokszor Kristófék random mozognak csak a pályán, a fene sem tudja kiszámítani őket.
Tanitványaim köre négy főre bővült. Van egy nyugdíjas yorkshiri, egy Audi kereskedés és szervíz tulajdonos és a fia valamint egy délafrikai homokos, aki könyvelő. Ez utóbbi úgy derült ki, hogy oktatás után fent söröztünk a bárban és beszélgettünk. És annak a témának kapcsán említette meg a szexuális hovatartozását, hogy mennyire nem népszerű a squash manapság erefelé. Erre ő mondta, hogy jövőre pl Budapest ad otthon gay játékoknak, de ott is csak ki lehet próbálni a squasht, de nem lesz versenyszám. Amúgy itt Londonban (eddigi tapasztalataim szerint)csak az a férfi visel rózsaszint, aki meleg. Míg otthon komoly menedzserek vesznek fel ilyen ingeket. hahahaha Én nem állok át a sötét oldalra!
Na, legyen ennyi elég egy időre!
Sziasztok
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)