Kedves Mindenki,
Azt szeretném a szíves tudomástokra hozni, hogy a blog"működését"határozatlan időre felfüggesztem.
Két ok miatt hoztam ezt a döntést.
Az egyik bennem, a másik bennetek van.
Ami engem illet, belejátszik a lustaságom, egyre nehezebben ültem le írni, valamint szeretném az időmet hasznosabb dolgokkal tölteni.
Ami Titeket illet, úgy érzem, hogy a kezdeti "lelkesedésetek"alább hagyott a blog olvasását illetőleg. Kommentek csak nagyon ritkán, utóbbi időben egyáltalán nem jöttek.

Aki szeretne tudni rólunk, annak a hagyományos email-t javaslom-nyugodtan lehet írni, záros határidőn belül válaszolok- , vagy pedig a Skype-on is elérhető vagyok a gaszton14 Skype néven. 
Van rá precedens, hogy valakivel levelezek, van akivel Skype-olok, tehát  működik a dolog.
Tisztelettel
Én

Anglia 45( Cornwall)

Sziasztok!
Véget ért az Olimpia! A BBC-t lecseszte valamelyik saját fejes, hogy elég egyoldalúan tudósítottak. Ez sajnos abszolút igaz volt. Ha valamelyik sportágban egy brit 6. lett, az tuti, hogy nem a győztest kérdezték, hanem a britet. Mi a magyar himnuszt kétszer hallottuk, egyszer mikor Gyúrta Dani mögött egy angol lett a második, ill. mikor Berki Krisztián mögött angol végzett. De nem csak velünk bántak így.
Viszont a közlekedést annyira komolyan veszik, hogy a záró ünnepség előtti éjjel már meg is szüntették az olimpiai sávokat. (itt nem jellemző a rendőrségre, hogy 2 hónapig kint felejtett tábla 30km-es sebességkorlátozó tábla alatt bujkálnának és traffipaxoznának)   Na, de ennyit az olimpiáról!
Idén úgy döntöttünk, hogy nem megyünk haza nyaralni, inkább egy kicsit megnézzük Ángolországot.
Szóba jött Skócia is, de azt a nagy távolság(és a fiúk korlátozott tűrőképessége miatt) elvetettük. Végül Cornwall mellett döntöttünk. De, ha már útba esett és szívesen megnéztük volna, így két éjszakára megálltunk Bath-ban.
Bath-ról tudni kell, hogy Anglia egyetlen! termálvizes fürdőhelye. Ilyenkor(is) rájövünk, hogy Magyarország micsoda adottságokkal rendelkezik. Kis túlzással, ha lebököd az ásót, termálvíz tör elő.
Megnéztük az előrejelzést és mily meglepő, esős de nem túl hideg időt jósolt egész hétre.

Igazi utazós idő, ugye?!
Bath egy kellemes, domboktól körülvett, nagyon jó hangulatú városka. Kicsit az osztrák, kicsit francia kisvárosok hangulatát éreztük visszaköszönni.

Másnap elmentünk megnézni a római kori, helyreállított fürdőjét. Olyan szinten restaurálták, hogy a medencéjében tényleg a forrásból jött víz párolgott. A rövid történet pedig, hogy i.u.120 körül építették a rómaiak a fürdőt egy templommal együtt. Az épület lenyűgöző volt, pl a medencét egy 20m magas kupola fedte be. Egész Britanniában nem volt még egy ilyen épület.

 
 Az utókor szerencséjére szinte sikerült maradéktalanul helyreállítani, hogy pl. látszott az a hihetetlen mérnöki munka, ami az egész mögött állt.

Ez például egy római kori túlfolyó.
Hál Isten adták ezt az audio-guide -t, melynek volt gyermekbarát része is, így a fiúkat is lekötötte(valamennyire).
Van a városban még egy fürdő, mely a kikapcsolódást szolgálja, de oda 12 év alatt nem engednek be gyereket, tehát ki kellett hagynunk.
Bath-tól nem messze van a Cheddar Gorge nevezetű szurdok, mely a maga Angliai nemében szintén egyedülálló. Gondolom, ez egy hegyekkel rendelkező országban nem is lenne különösebben említésre méltó, de jó kis hely.

Volt egy kilátó, melyhez 274 lépcső vezetett fel. Szabi kenterbe verte a családot, úgy ment felfelé, mint a táltos. A kilátóból vezetett egy túra ösvény a szurdok peremén körbe, kb 5-6 km hosszú túra. Ahhoz képest, hogy a kis falú tömve volt turistával, ezt a túrát a századrészük sem vállalta be.
Lusta egy népség. A fiúk a szokásos nyekergéssel, de szépen végigcsinálták a túrát!

Másnap délelőtt indultunk Cornwall-ba, egész pontosan Tintagel-be.
Kaptunk rendes ízelítőt az angol vidéki utakról. Az amúgy is keskeny utak vagy le vannak süllyesztve a talajszint alá fél méterrel, vagy kőkerítés szegélyezi. Ahol két kocsi csak bajosan fér el egymás mellett, ott egyszerűen nem festik fel az elválasztó szaggatott vonalat "oszt kész". Míg Bathban egy olcsó szállodalánctól vettünk ki szobát(Travelodge), addig itt egy hagyományos B&B (Bed and breakfast)szállást foglaltunk.

Megérkezésünkkor elég szar idő fogadott, szemerkélő eső és viharos szél. Le akartunk menni az óceánt megnézni, a gyerekek nagy "örömére"

Sajnos e fényképező gépünk nem nagyon alkalmas párás időben való használatra, így alig adja vissza a gyönyörű, vadregényes sziklás partot.

Az alsó képen szereplő öbölbe le is ereszkedtünk Az én ötletem volt!!! Néha kicsaptak a hullámok, Kristóf annyira közelről akarta nézni, hogy aztán egy nagyobb hullámnál, hátrálás közben sikerült is beleseggelni. Csizma úszott, gatya vizes, anya ideges, gyerek először röhög, aztán nem röhög... No, hát nem minden ötletem jön be!

Ruhacsere és pubban elfogyasztott vacsi után még elmentünk megnézni egy régi templomot. Ha jól emlékszem, a XV. században építették. Ha megnézem a templomot és az azt körülvevő temetőt,
már csak egy kis gomolygó köd és kész a magyarázat a sok kísértet történetre.
Este elmentünk egy gyerekbarát pubba. Szerintem attól volt gyermekbarát, hogy nem vágtak ki minket a két mini-cunamival. Csak egy példa: volt ott egy cukorka-autómata:

Odanézünk, az szerkentyű már 70 fokos dőlésszögben és Szabi erősen dolgozott, hogy a földel bezárt szöget nullára redukálja. Miután leállítottuk a manőver és kérdőre vontuk ezt a kis"huncutot", hogy mi is volt a terv, a válasz: csak meg akartam nézni, hogy fel tud-e dőlni.
Reggel elfogyasztottam így másfél év után az első "full traditional english breakfeast-"em. A magyar gyomornak furcsa a sült sonka, tükörtojás, bab, pirított gomba és paradicsom kombináció, de be kell vallanom, hogy nem rossz kaja.
Felsétáltunk a Tintagel Castle romjaihoz, mely az állítólagos Artúr király állítólagos szülőhelye. A várból nem sok minden maradt meg, de a kilátás pazar.

A fiúk arcán most is látszik az őszinte boldogság, hogy felfedezhetik Cornwall-t és megnézhetik ezeket a romokat. Ha jól emlékszem, itt már többször tettem javaslatot Cicának, hogy jövőre nyáron küldjük őket haza, mi meg menjünk el Skóciába, vagy akárhova. Benő barátomtól remek szlogent kaptam a projecthez : "Kell nekik egy kis Magyarország". Cicán még kell dolgoznom kell, de nem adom fel!
Délután a szomszéd faluba Boscastle-be mentünk át. Castle már nincs, de nagyon hangulatos halászfalu.

A fiúk külön élvezték a "tsz dorgó"(gyengébbek kedvéért gumicsizma) előnyeit a sekély folyócskában.

 A harmadik nap volt a csúcspontja a nyaralásunknak. Ekkor mentünk St. Micheal's Mount-ba. (Az odaút nem telt esemény nélkül, szinkron-hányás a hátsó ülésen, ki is fogytunk a nejlon zacsikból.)
A hely arról nevezetes, hogy van egy kis sziget a tengerben kb. száz méterre a parttól, mely apálykor száraz lábbal is megközelíthető, míg dagálykor hajóval vagy vmi vízi alkalmasságot kell igénybe venni.

Ahol a nyíl van, ott húzódik a kövezett gyalogösvény, akiket ott láttok ők voltak aznap az utolsók, akik gyalog ki tudtak jönni.

Az alsó kép kb fél órával a felső kép előtt készült.
Ez pedig a kikötő délelőtt.

Az időjárás abszolút  kegyeibe fogadott minket, 23-25 fok és napsütés.  A kastély csak 1890 körül épült gótikus lovagvár stílusban.

Akik még emlékeznek a sziklakert projectre Tárnokon, azoknak mutatom, hogy milyen sziklakert építéshez kérünk legközelebb segítséget.

Na jó, ez csak vicc volt. (vagy mégsem?)
Még a szálláson megkértük a házigazdát, nézze meg nekünk az apály-dagály időpontját, így tudtuk, hogy kb. 15.30-ig lesz járható a gyalogút. Mire mentünk ki, addig már le kellett vetni a cipőt és kigázolni a bokáig érő vízben, aztán a fiúk birtokba vették az óceánt.

De mi is élveztük kellőképpen.

Cica amíg a fiúkat hajkutrászta(fiúk, azonnal gyertek le, mert különben stb, stb.) addig táskát meg majdnem elvitte a dagály.

Mikor utaztunk lefelé, akkor hallottuk, hogy Cornwall-nál partra vetett egy bálnát az óceán. Én megtaláltam. :) Ahogy elnézem, épp visszaúszik a nyílt víz felé.

 St. Michael's Mount-tól már csak 20km-re van Land's End. Akkor már azt is hozzácsaptuk a kiránduláshoz.

Én nem tudtam, ez egy híres oszlop, mely tövében egy fényképész tanyázik és ha fizetsz, akkor azt ír ki neked, ami a szíved vágya és persze le is fényképez. Pont előttünk kért meg a cokney  egy hasonszőrű lányt az oszlop igénybe vételével.

Mindenki meg volt hatódva, persze én is. LOL.
A hely különben vadregénnyel van ellátva, meg egy vidámparkkal(ami az Istennek hála, már bezárt mire odaértünk)

Hazafelé a hányás elmaradt.
Másnap reggel indultunk haza, de úgy döntöttünk, hogy útba ejtjük Clovelly-t, mely egy magán falu. (Családi jegy 18 font. Well.) A falu olyan lejtős, hogy egy gyerek sem tanul meg bicajozni. Vagy BMX versenyző lesz. C variáció nincs. Legurítják a lejtőn, ha leér akkor b.) variáció.

Clovelly turistákból és halászatból él. Szerintem inkább az előbbiből. Egy autóút vezet a faluba, de azt is csak egy-két helyi jármű használhatja. Amúgy az áruk és egyéb dolgok cipelését szánkókkal oldják meg.

Ja az angol étkezési kultúrára jellemző, hogy a hot-dogosnál hosszú sorok álltak, míg 5m-re ilyen szendvicseket lehetett venni.

Ilyen jó szendvicset Szicília óta nem ettünk. A hazaút többi része eseménytelenül telt.
A következő részben a lehúzós angol vidámparkról és  a spooky Warwick Castle-ról lesz szó.
Tulajdonképp a nyaralásunkhoz tartozik mindkettő, de most már kezdek besokallni az írástól.
Legyetek jók.









 

Anglia 44 (olimpiai kiadás)

Sziasztok ,
Ez a fejezet olimpiai fejezet lesz. Mármint mennyire érint itt a "helyszínen " az olimpia.
Azért tettem idézőjelbe , mivel maga az olimpiai falu tőlünk kb 40 km- re van. Mi ugye London nyugati csücskében tengetjük napjainkat, a falu meg a keleti sarokban helyezkedik el. De a hatását azért érezzük pl a közlekedésben .
Már kb két hónapja elhelyeztek a Londonba vezető főutak mellett táblákat . Ez egyiken felszólítanak, hogy próbáld elkerülni a Londonba utazást kocsival , a másikon, hogy tervezd meg az utazást a www.getaheadofthegames.com-on( mellesleg elég nehezen kezelhető az oldal, a legnagyobb baja, hogy sokkal nagyobb helyismeretet vár el, mint ami van. Tudnom kellene a kerületek nevét stb. )
A másik intézkedés , hogy létrehoztak un Olympic Lane - ket, melyeket egyrészt a versenyeken ( bringa, marathon) vesznek igénybe , illetve az olimpiai járművek használhatnak .

Ezzel sikerült komoly zavart okozni az angol sofőrök fejében. Hiába írtak ki ilyen fény reklám táblával ( mi a f.sz a neve?) hogy mindenki használja , -amíg az olimpia el nem kezdődik-Moszkva a könnyeknek, az english meg a feliratoknak nem hisz. Mondjuk ebben a hitetlenségbe erősen belejátszik, hogy a bírság Ł130. Ezzel a húzással három napig saját olimpiai sávot biztosítottak nekem. Senki nem mert behajtani. Mostanság mindig figyelni kell a feliratot, mert időszakosan elérhetővé teszik mindenkinek , néha lezárják eseményektől függően. . Ha lezárják , akkor a felirat annyira tükrözi az angol udvariasságot vagy polkorrektséget: nem azt írják , hogy húzzál már a francba abból a sávból ! Nem. Hanem ezt:

És hogy a fejekben lévő zavart tovább fokozzák, ezért az eddig lefejezéssel járó főbűnnek számított a busz sáv használatát viszont engedélyezték. Élő angol nem megy oda be.

A képek amúgy vasárnap reggel 7 óra tájban készültek, mikor alig pár kocsi "lézeng" az úton.      Szombaton megyünk a Wembley - be focimeccsre. Olimpiai csoport döntő lesz . Mint közben kiderült Mexico játszik Senegal ellen.  Ezzel egy régi adósságom tudom le Kristóf felé. Mikor ki jöttünk , megígértem neki, hogy ki fogom vinni meccsre . A másik , hogy részt akartunk venni vmilyen olimpiai eseményen. Az eredeti terv a vízilabda döntő / elődöntő volt. De sehogy nem sikerült jegyet venni. Sem tavasszal sem májusban . Mellesleg ahogy a Kemény legények most állnak , nem mernék nagyobb összeget tenni az aranyéremre. De azért szurkolok nekik ezerrel.( a blog szakaszosan íródik/íródott, ezért most már jobban bízok a pólós fiukban. )
Szóval így a részvételt és az ígéretet összekötöttük. A jegy nem volt túl drága , a felnőtt jegy £30 a gyerek £6. Ahogy elnéztem , erős madártávlatból fogjuk szemlélni az eseményt. A jegyet is olyan angolos körítéssel küldték . A Royal Mail emailben értesített a kézbesítés idejéről . És akkor jött is.

Másnap kaptunk egy mailt a tudnivalókról. Bakker, a reptéri becsekkolás kutya f.sza ehhez képest . Mennyi folyadék , mekkora palackba , mekkora zászló ( cm- ben és inchben megadva), mennyivel előbb menjünk , mekkora kalap lehet a fejeden.  A jegyhez jár amúgy utazási jegy is.
Már két és fél órával a kezdés előtt elindultunk. Mivel a Wembley nekünk kényelmesen megközelíthető metróval, így nem keccsöltünk a kocsival. Sejtettük, hogy nem leszünk "magányosak", de ekkora tömegre nem számítottunk.

A tömegben többen próbáltak hangulatot csinálni és szurkolókat szerezni Mexiconak. Nem is sikertelenül.

Egy családi kép:

Az időjárásra a szívatósdi volt a jellemző. A kép elkészülte előtt három perce még ömlött az eső.
A bejutásnál a szervezettséget csak dicsérni tudom. Külön volt férfi és női beléptető kapu, a jegyedet leolvasta a gép, még kint a segítők átlátszó műanyag zacskókat osztogattak, abba kellett betenni a zsebedben lévő tárgyakat. Bent tényleg átnéztek, bár a reptéri beléptetés szigorúbb.
Felfelé végig mozgólépcső volt. Mivel volt még idő, ezért vettünk ebédet. Íme egy Ł40-os ebéd.

Mielőtt még jönne egy-két pikírt megjegyzés, nem azért ülünk a földön, mert így olcsóbb volt, a szervezők székről nem gondoskodtak.
Tipikus angol: Egyrészt lehúzás mert ennyiből pubban is meg lehet kajálni., másrészt viszont adtak akkora adagot, hogy mégse legyen keserű a szád. Most láttam először műanyag Heineken üveget!
Akkor nézzük magát a híres Wembley-t! Innen indul a védjegyévé vált félkörív.

Ha jól tudom, akkor 90.000 néző befogadására alkalmas. Meccs közben kiírták, hogy több mint 81 ezer néző van jelen. Remélem látszik, hogy majdnem tele van.

Sajnos a fénykép nem adja vissza rendesen, hogy milyen jól is lehetett látni. Őszintén meglepődtem. Sokkal rosszabbra számítottam. A meccs különben egész gólzáporosra sikeredett. Mexico elhúzott 2:0-ra. A vége előtt Senegal fejes gólokkal egyenlített, majd a hosszabbításban Mexico bevágott még kettőt. Ebből az egyik igazi kapus-balfaszság volt Senegal részéről.
A hangulat kifejezetten jó volt, a közönség hol az egyiknek drukkolt, hol a másiknak.
A fiúk tűrőképessége abszolút megfelelt az életkoruknak. Szabi már a második félidőtől hazakészült, Kristóf úgy a hetvenedik perc után csak a Senegali góloknak köszönhetően volt képes a seggén megmaradni.

A "villanypásztor"sokat tud segíteni.
Ja, és egy "gyöngyszem" az angol polkorrektségre nevelésről.

Amúgy meg le a kalappal az angolok szervezőkészsége előtt. Lehet, hogy a jegyeladásokat balfaszul szervezték meg, de 80 ezer ember be és kiléptetését és metróra szállítását tökéletesen kezelték. És le a kalap az angolok előtt, mint tömeg, mert hihetetlenül nyugodtan várakoztak. A metróba a tömeget szakaszosan engedték be. Míg vártunk addig egy-két szervező megpróbálta szórakoztatni a tömeget,pl. -na, kinek van ma szülinapja? Valaki jelentkezett, akkor el kezdték vezényelni a tömeget, hogy akkor most mindenki énekelje a "Happy Birtday"-t. De e nélül is gond nélkül, simán folyt minden!