2012. július 3., kedd

Anglia 43

Sziasztok,
Most lehet panaszkodni, hogy egy hónapja írtam utoljára, de most is találtam egy jó kifogást, ami nem is annyira kifogás. Csak egy kicsit.
Szóval mióta visszajöttem, azóta a legszarabb műszakban dolgozok. Éjféltől reggel nyolcig. Ez ugye azt jelenti, hogy 11-kor indulok, mikor más normális ember aludni tér. Aztán egyből belecsöppensz a nagy játékba. Amíg pörög a játék, addig észre sem veszed, de csak múlik az idő. Aztán fél hat-hat óra magasságában már csak a függők punnyadnak az asztaloknál fogyó lelkesedéssel és pénzzel. És akkor jön az a rohadt álommanó, hogy majdnem állva el tudnál aludni. Sőt el is tudnál. Aztán túl esel ezen a fázison is. Aztán nyolckor véreres szemmel nézed a reggeli műszak vidám pofáját. Fel a motorra. Ha van forgalom, az azért jó, mert nem akarsz elaludni a motoron. Ha nincs(szombat-vasárnap)akkor észnél kell lenni, mert egy hosszabb gondolatmenet végén simán az árokban találhatod magad! Általában  9-re hazaész. Beledőlsz az ágyba. Ha el akarok jutni a gym-be , akkor 13.30-kor fel kell ébresztetnem magam, mert 3- kor már irány a srácokért. Jó esetben este 7 felé még vissza tudok dőlni szunyókálni 10-ig. Rossz esetben nem. Akkor csak a rutin ment meg az asztaloknál. Szóval ilyen állapotban a blog a 15. legfontosabb dolog az életemben.
Még egy kicsit a cégről. Sikerült a fejemre vonni a 3. manager dühét. Szerintem pusztán az ő személyes ellenszenve révén. Mi magyarok (különösen Attilával) mindenkinek igyekszünk olyan nevet adni, ami jellemző az illetőre, de ha beszélünk róla, még hangzásból sem kitalálható. Így lett Julio Július, John Sunyi és akiről beszélek, Jason a Kiskakas. Mozgása, hanghordozása alapján kifejezetten találó név. Már ideérkezésemkor éreztem, hogy utál. Ennyit az előzményekről.
Egy ideig szépen odaállítottak nagy játékban is a keményebb asztalokhoz, kivétel mikor Kiskakas volt. Nála mindig a háromkártyás poker asztalhoz voltam küldve, ami elég egyszerű, unalmas játék. Általában a kezdőket szokták odaküldeni. Kicsit már untam, hogy állandóan ott dekkolok, ezért megkérdeztem a lengyel főnökhelyettest (pitboss), hogy van-e valami speciális oka, vagy csak véletlen. A csaj nem egy lángész és még színésznek is csapnivaló. Eljátszotta a hülyét (jól állt neki a szerep): "ja, te nem szereted ezt a pokert! Mert én meg azt hittem". Át is lettem téve a roulettere . Minden ment simán (Attila volt az inspectorom, ő rá tanú) azon kívül, hogy bukott az asztal. Mikor leváltottak, a Kiskakas rám támadt, hogy mit panaszkodok, hogy a pokeren dekkolok, mikor nem tűnök magabiztosnak az asztalnál. Ugye ez olyan vád, ami egyértelműen koncepciós. Mert, ha rosszul csinálok valamit, azt vissza lehet nézni a kamerákon, meg lehet mutatni. De hogy hogy tűnök, ez erősen szubjektív.
Ettől függetlenül idő közben lejárt a próbaidőm. Jó, se tűzijáték, se utcabál nem volt. Vagy ha igen, akkor én átaludtam.  Most már azt várom, hogy valamikor el tudjam kapni a HR managert, hogy a fizetésemelésről beszéljünk. Ugyanis, az a szokás, hogy a próbaidő lejárta után emelnek. De csak ha kiállsz magadért. Van egy lengyel-szerintem mentálisan nem 100-as- kislány, aki nem szólt, azóta sem emeltek neki. Szóval itt sem megy minden magától.
Amúgy beadtam a jelentkezésem egy másik casinóba pár napja, de még nem jött válasz. Majd meglátjuk mi lesz.
Múltkor áthívtuk Kristóf három haverját a suliból. Kicsit az én farkam verése volt a csalánnal, mert Cica dolgozott. Ez tulképpen egy kis viszonzása volt az eddigi meghívásoknak. Kezdjük a kajával. Gondoltuk,  Nutellás palacsintával nem lehet mellényúlni. Magyarországon nem. De itt, amikor az egyik kispöcs odajött és azután érdeklődött, hogy van-e esetleg citromos juhar szirup, akkor sejtettem, hogy ez nem lesz egyszerű. Hárman jöttek, Tommy, Mitchel és Zahir. Eddigi megfigyeléseim alapján minden ilyen csapatban lesz egy lúzer. Itt Tommy tett meg mindent a cím elnyeréséért. És sikerült is neki. Kezdve azzal, hogy kimentek lézerkardozni a kertbe és Zahír úgy vágta fültövön, hogy hasmánt bőgött a fűben. Meg is ijedtem, de később rájöttem, hogy neki a hasmánt bőgés a jellemző pozitúrája. Elkezdtek focizni. Öt perc után hasmánt bőgés, könnypotyogtatás stb. Mondom, mi van . Kiderült Szabi felrúgta. Itt jézusi módszert alkalmaztam(kelj fel és járj!). Működött. Akkor már meg sem lepődtem, mikor a rugós játszótér ajtóból bőgés hangját sodorta felém a szél. Gondolom mindenki kitalálja, ki bőgött. Angliában az eddig látott összes! játszótér kapu rugós, hogy a kutyákat távol tartsák. Lúzer Tommy bevonulás közben elkezdett szónokolni mialatt stabilan markolta a kaput. A kapu meg szépen rá is csapódott a kezére. Na mindegy, túlélte és az én stabil idegrendszerem is kibírta a megterhelést.
Cica múlt keddre kivett szabit és berobogtunk Londonba. Megnéztük a Kennsington  palotát. Rám nem tett akkora benyomást mint Cicára. Szépen megkajáltunk egy pub-ban. Egy-két sör is lecsúszott.
Szóval jó kis nap volt.
Régi vágyam volt egy GPS az Iphone-ra. Aztán mikor életemben először késtem el melóból egy váratlan út elterelés miatt, akkor néhány review elolvasása után egy Sygic márkájú mellett döntöttem. 44 fontért egész Európát tudja, beszél magyarul. Mindig van nálam füllhallgató, tehát ha eltévedek, csak be kell dugni, és elmagyarázza a mit-honnan-hovát. Mellesleg, amikor lepadlóztam a scooterrel, ha lett volna GPS, akkor vszínű elkerültem volna. Ugyanis, ha emlékeztek, volt egy na most megyek jobbra, ja nem balra szituáció , ezt simán el tudtam volna kerülni. Ahogy anyám szokta mondani: vásár után okos a paraszt.
Láttam hírekben, hogy nálatok most hőségriadó van. Szerintem erről a fogalomról itt még csak nem is hallottak. Volt már kétszer 22 fok, de azért nem tartott sokáig a "kánikula". Jellemzően a dilemmát az szokta okozni, hogy a szauna jellegű motoros gatyát, vagy csak a térdvédő és normál nadrág kombinációt válasszam. De a múlt héten simán elviseltem a mocis gatyát. Ja és végrehajtottam az első saját olajcserét. 11 fontba került. Ha tartanám a garanciát, akkor alkalmanként 85 fontot fizetnék. Fuck off rip off!
Most egyenlőre ennyi, kedves híveim!
Puszi-nyuszi

2012. június 6., szerda

Anglia 42

Sziasztok,
Múlt héten otthon voltam. Nagyon örülök hogy sok régi baráttal sikerült találkoznom és elnézést kérek azoktól, akikkel idő hiányában nem tudtam találkozni! Akikkel találkoztam köszönöm, hogy szakítottak időt a velem való találkozásra, ittak és ettek  velem, befogadtak. Nagyon jó volt ez a hét. Ennek szeretnék egy rövid kivonatát lejegyezni.
Magyarok vagyunk, kezdjük a negatívummal. Tulajdonképpen egyetlen negatív dolog történt az egy hét alatt. Sikerült három kilós tömegnövelést elérni. Mondjuk az elfogyasztott étel és ital mennyiség tükrében még olcsón megúsztam. Jöhet a diéta.
Nézzük, hogy is alakult a hét. Kedd délután hat felé landolt a gép Ferihegyen. Ja bocs, Kodályon ja nem, Bartókon, aztán ha az sem, akkor Liszt Ferencen. Többszörös egyeztetés után édes öcsémnek kellett volna várni rám. Hívom, merre is bujkál. Hát, a kis huncut Ajkán dekkol munka miatt. Értem én hogy villanymotor, de mitől megy, mondta az öreg paraszt. Én is értettem, de csak kissé vigasztalt. Helyesbítek, nem vigasztalt.  Akkor B terv. Rövid kérdés a Főtaxi felé, de nem jött létre megegyezés, mivel sokalltam a Déliig a 6500 forintot. Aztán valamelyik Shuttle céggel ennek feléért sikerült bevitetnem magam. Itt lecsekkolhattam a MÁV szolgáltatását Déli pu- Tárnok viszonylatban. Annyiból győzött Anglia, hogy errefelé nem divat összefirkálni a kocsikat.(csak zárójelben, hogy láttam már néhány vasúti betonkerítést összefirkálva, de sem a középületek, sem a magánházak nincsenek veszélyben az önkifejezési válságban lévő tiniktől)
Az állomáson már nem csak édesanyám, hanem elveszett öcsém is várt. A családi körben elfogyasztott vacsora után beugrottam a szomszédunkhoz Attilához és Marcellához. A beugrás olyan jól sikerült, hogy elfogyott egy üveg 60 fokosra becsült pálesz és fél kettőkor tébláboltam haza.
Este Miki barátom várt vendégül. Róla tudni kell, hogy most érte el férfikorának következő korszakát, mégpedig a sört felváltotta a (kifejezetten jó minőségű)fehér bor. Készített egy finom pizzát, majd a teraszon folytatott beszélgetés közben elfogyott három üveg bor.
Csütörtök estére a squash révén szerzett barátokon, volt tanítványokon volt a sor. Liloval és Zolikával a Vásárcsarnok mögött valami bajoros sörözőben indítottuk az estét néhány búzasörrel. Miután Zsömle Ati és Márton Zsolti is csatlakozott hozzánk, akkor átmentünk a Jégkert nevezetű vendéglátóipari alegységbe. Ide jött a munkából megfáradt Szendrei Jocó. Ilyen helyen vizet inni sértés számba megy, tehát folytattuk a sörözést. De valószínű a söröknek semmi köze, hogy miután megemlítettem Londonban nem láttam kéregetőket, ezután Zolika megkérdezte, hogy Londonban vannak-e kéregetők.
Zolika az Zolika! Egy körül léptünk a távozás tövisekkel tűzdelt  mezejére. Lilo látott vendégül, ki másnap reggel egy enyhe másnapossággal küzdve búcsúzott. Péntek reggelre megjött az eső, mely Salesz barátom acélos akaratát-mármint, hogy csatlakozik a csónaktúrás csapathoz- megroppantotta.
Délben még beugrottam hozzájuk lepakolni(időközben átadtam a házunk kulcsait az új lakóknak), majd elindultam Győrbe vállalni az "életveszélyes túrát". Majd lejjebb lesznek képek, ott lehet látni, miről is szól ez a csónaktúra.
Nagyfiammal  elköltöttem egy ebédet a győri belvárosban. Elbeszélgettünk a világ folyásáról.
Majd miután beállítottunk anyámnál egy nyomtatót, elment haverozni én meg felkészültem az indulásra.
Nagyjából  időben indultunk Rajkára az Aranykárász campingbe.
Az első kép a bizonyíték, hogy alaposan Poldi alaposan készült. Nem tud hibázni!
A megérkezés örömére koccintani kellett, hát nem haboztunk.
Az eddig tökéletes idő egy hirtelen záporral kívánta tesztelni a sátrak és kabátok vízhatatlanságát.
Nem minden felszerelés ment át a teszten, volt aki "vízágyon" aludt.
De ez kedvünket nem vehette el.
És közben készült a Jókai bableves. Köszi Buxi! ( ő a zöld kabátos)
És miután elállt az eső továbbra sem voltunk szomorúak.

A képen jobbról :Poldi, István, Buxi és Csaba.
Másnap reggel a társaság a sátor tetején doboló esőre ébredt. Viszont be tudtunk vonulni a camping fedett terasza alá. Végig tudtuk hallgatni az erdei iskolások eredményhirdetését. Megtudtuk, hogy a Delfinek nyertek. Próbáltunk beolvadni és rárabolni valamelyik díjra, de a "Részeg Rozmárokat" nem jutalmazták.

Tőlem jobbra: Csabi, Tibi bá', Laci, Poldi, István, Buxi, Misi, János, Tamás és szerény személyem.
Ez idő alatt az eső csak úgy szakadt. Kaptam is néhány finom célzást, hogy miattam lett módosítva az időpont, és bizony egy héttel ezelőtt milyen klassz idő volt.
Az eső elállt és a fiúk a "vízágyakat" szárították és megállapították, hogy a TESCO gazdaságos sátort nem esőre méretezték.

Elhatároztuk a vízre szállást és feleveztünk a zsilipekhez. Közben ilyen látványban volt részünk.
 Egy kép rólam. Csak felhívnám a figyelmet, hogy még a söröm is álcázó színű.



Csapatunkat nem az ideges kapkodás jellemezte.
Tamás barátunk javaslatára megnéztünk egy elhagyott zsilipet.
Jó a társaság!
Este egy kiadós paprikás krumpli és néhány sör után . Magam részéről néha elbóbiskoltam, majd ha felriadtam, gyorsan csináltam néhány képet.
Másnap reggel táborbontás. Az idő még nem döntötte el, hogy meleg legyen, vagy hűvös.
Aztán mázlink lett. Felkészültünk a vízre szállásra.
Aki vízre száll a Mosoni Dunán, ilyen látvány fogadja.
Döbbenetes, hogy ilyen szép táj szinte teljesen ismeretlen a "nagyközönség" előtt.
A csónaktúra lényege egy képben. Gyönyörű táj, csorgás a vízen, barátok, sör.
Csónaktúránk a Halászi halászcsárdánál ért véget.
Ezután Jani hazavitt anyukámhoz. Ott egy gyors zuhany, majd öcsém elvitt Nagykovácsiig, ahol Gellért és Marcsi+ a lányok fogadtak. Itt sem teát ittunk este. Gellért kiváló boros-kamrájából fogyasztottunk el vagy három remek vörösbort.
Hétfő reggel Gellért egész a Saleszékig vitt. Egy kis tere-fere  után még becsorogtam a városba találkozni M.Zs-vel. Majd mivel Józseffel való "randevúmig több, mint két óra volt, így egy thai massage-al leptem meg magam.
Józseffel egy kerthelyiségben sikerült találkozni. Az örömet és a sörünket csak a leszakadt ég próbálta elvenni. Nem ment neki, jól eldumáltunk. 8 kor betoppantam Saleszékhoz, akik egy kiadós vacsival és borral vártak.
Reggel ha Salesz nem kelt fel, simán bealszom a taxit. Akkor aztán ott ragadok a nyakukon!
Köszi mindent mindnyájatoknak! 
Azt hiszem most senki nem panaszkodhat a blog hosszára!
Majd folytatom!
Sziasztok!

2012. május 21., hétfő

Anglia 41

Sziasztok,
Kissé elhűlve ébredtem rá, hogy itt a május közepe(klassz kis csúsztatás) és még nincs újabb blogbejegyzés. Mondjuk ebben közrejátszott, hogy semmi különleges nem  történt azóta.
Tehát ez most amolyan kis apró-cseprő dolgokról szóló lesz.
Kezdem angolosan az időjárásról. Ilyen szar, hideg tavasz, mint az idei, szerintem ritkaság, bár engem is emlékeztet arra a kis viccre, mikor két kérész beszélget: "ilyen hideg nyárra nem is emlékszem".
A tavalyi tavasz jobb volt, mint a nyár, az ideire jellemző a 10-15 fokos maximum hőmérséklet. Ez főleg akkor böki a csőrét az idegenbe szakadt honfinak, mikor a magyar hírek közlik, hogy lehűlt a Dunántúlon a hőmérséklet 22 fokra.  Itt tavaly nyáron volt utoljára 22 fok...
Egy előnye van, hogy a motoros szerkó, amit az elvágódás óta hordok rendületlen, nem rohad rám. Ha melózni megyek, akkor úgyis ott van az egyenruha, , ha valami esemény van,  viszek ruhát és ott átöltözök a cégnél.
Esemény volt. Az egyik recepciós hölgy, Amy szülinapi partyt tartott, amire hivatalosak voltunk. Mint utóbb kiderült, Chinatown-ban volt a pub?, disco?. Chinatown és a Soho, ezek nagyjából egybefolynak.
Este akkora élet volt, csak lestem, mit a kiszántott egér. Az olasz kollégákkal mentem, a party nagyon jó kis buli volt, amit csak két dolog árnyékolt be. Mivel ide is motorral csúsztam be, így egy sörnél többet nem ihattam, a másik, hogy másnap reggel 8-ra jelenésem volt valamely roulette asztalnál .
A céget mellesleg megvette egy másik hasomló profilú vállalat. Egyenlőre semmiféle változást nem jelent logikusan, csak a találgatás megy, mit, mikor hogyan fognak változtatni. Remélem a fizetésemeléssel akarják kezdeni, bár ez csak az én optimizmusom. A lényeg, hogy az összes manager be van feszülve, mint a biciklis nadrág. Mindegyik bizonyítani szeretné, hogy ő aztán hűha milyen fontos és nélkülözhetetlen. Crupié úgyis kell, nem aggódok. Meglátjuk...
 A család jól van. Szabi is elkezdett beszélni angolul (legalább annyi hibával, mint magyarul szokott).
Olvasni nagyon szeret és csak kicsit zavarja, hogy nem érti az egész szöveget. Kristóf már olyan nyelvtani szerkezeteket használ, amit én még soha. Kérem írja meg az a blog követő aki az "Engem kellett volna céloznod" kezdetű mondatot a "You ment"-el kezdte volna. 
A vagányságuk nem csökken, csak a zord időjárás tartja vissza őket, hogy továbbfejlesszék a tudást. Ennek bizonyítéka az alábbi videó:
 
Május 29-én megyek haza. Igyekszem minél több emberrel találkozni. Az eredeti indok a hagyományos, évente megrendezett  csónak túra a győri csapattal. Arról majd jön egy részletes, fényképekkel, talán videókkal színesített beszámoló!
Most csak ennyit tudtam összekaparni.
 

2012. április 19., csütörtök

Anglia 40

Sziasztok,
A nagy hír , meg van a scooter .  Gondolkodtam használtban, újban , bújtam a motoros oldalakat, fórumokat, tanácsokat kértem, véleményeket néztem . Egy ideig az 50 cc - ben gondolkodtam(mert azt hittem, hogy nagyobb már törvény ellenes), de aztán a 125 cc- re váltottam. Az is kiderült , hogy használhatom a tőlünk bevezető A40- t . Ez az egyenes út befelé. Kissé félrevezető volt számomra, hogy amikor felhajtok rá, akkor még egy 3 km es szakaszon az autópályákon is érvényben levő 70 miles működik  és csak utána vált 50 milesra., majd 40 és 30..
Hosszú vajúdás után egy kinai ( occó) Lexmoto Gladiátor 125 cc mellett döntöttem részben Gellért tanácsára . Nézzük a pozitív és negatív élményeim.
Kezdjük a pozitív oldallal ! Tökéletesen beváltotta az utazáshoz fűzött reményeim . 35-40 perc alatt simán beérek. Mosolyogva előzőm a dugóban ragadt BMW- ket, Ferrarit, Maseratikat. Éjszaka sem gond a hazajutàs . Meg így legalább látom Londont.
Nézzük a negatívumokat ! Első sorban említem az időjárást. Mióta meg van a gép , az idő kicsit sem fogadott a kegyeibe. Vagy hideg van , vagy esik. Esetleg mindkettő . Most a veszélyről . Bár a tapasztalataim nagyon rövid időre nyúlnak vissza, de egyenlőre úgy gondolom, hogy a scooter balesetek 70%-ban magára a motorosra vezethetők vissza. Az autós nem nagyon, vagy egyáltalán nincs felkészülve , hogy mondjuk egy araszoló , vagy 40-el haraszoló kocsisorok között megjelenik egy dobogós .
A blog elejét pár napja írtam, és most mindjárt egy új "fantasztikus élmény " oszthatok meg Veletek.
A scooterrrel elbaszódás élményét. Tegnap este sikerült közelről, nagyon közelről megvizsgálnom a londoni aszfaltot. A hiba az enyém volt. Pontosabban hibák, mert kettő volt. Az első hiba. Mióta meg van a scooter, azóta mindig élt bennem a gyanú, hogy a vizes csatornafedél és a motorgumi viszonya sikamlós. Tegnap egy hirtelen fékezés, mely pont a vizes vason történt, úgy lebaszott a nyeregből, hogy mire felfogtam, már feküdtem. (a lebaszott kifejezésért elnézést, de ez a szó érzékelteti az érzést). Szerencsére senki nem akart áthajtani rajtam. Számba véve a károkat. kis karcolás a moci oldalán, tükör repedése, térd vérzése és bedagadása, úgy érzem hogy a lecke időben jött.(tudom mondtátok, te is Miki, te is Gellért), hogy vigyázzak).   Az második a spórolásból fakadt . Megvettem a motoros kabátot (jól vizsgázott esésnél), a nacit a jövő hónapban akartam . Hiba volt, mert ha nem sínadrágban, hanem protectoros motoros gatyában nyomom, akkor szerintem minden karc nélkül megúszom. Tehát spórolás félre és ma már megvettem a gatyát.Amúgy így nézek ki szerkóban:
Kicsit más (a lófaszt, más téma)
Most itt van anyukám és hétvégén elmentünk Windsorba és megnéztük a kastélyt. Erre azért azt kellett mondanom, hogy megérte, mert gyönyörű. Előszóban a az angol árpolitikáról. ment a tanakodás, hogy neten vegyük meg a jegyet, vagy a helyszínen. Végül Cica azon érve győzött, hogy felesleges előre, mert a Towernél is sorba kellett állni. Ok. Amikor odamentünk, kiderült, mégis jobb lett volna, mert az előre bookolt jeggyel sorbaállás nélkül lehet bemenni. Aztán bent kiderült, mégis mi jártunk jobban, mert, ha ráírtad az adataid, akkor lepecsételik s egy évre lesz érvényes!!!
Mindjárt illesztek be képeket. Nem mentünk le a "hülyetúrista"szintre, aki, ha tiltják is suttyomban ellő pár képet valami szar géppel hodály méretű, homályos termekben, inkább megvettük a  guidbookot anyukámnak.

A belseje is pazar, a berendezésen látszik, ha egy nemzet ezer éven át kereskedik, harácsol és igáz, anélkül, hogy más hódítók elrabolnak, akkor pompás dolgokat lehet összegyűjteni.
Az angol, kissé kifacsart gondolkodást jellemzi, hogy minden nap van gyerek aktivitás, kivétel vasárnap. Gondolom nem akartak extra pénzt fizetni a túlóráért.
A munkahelyen minden ok. Sőt. Az olasz kollégák szerveztek egy disco-bárba egy kis összejövetelt. Semmi különös indok, csak azért mert. Voltunk vagy húszan, minden náció képviseltette magát, kivétel a csehek. Ilyen sótlan népséget még nem láttam. Elég savanyú népség.
  Persze van sok kis apró marhaság, szurkálás,"megmutatomkiafőnök" , de hát azért munkahely.
Most egyenlőre elég ennyi. Aztán folytatom. Valamikor.
Sziasztok

2012. március 26., hétfő

Anglia 39

Sziasztok ,
Semmi nem állhat a scooter és közém! Jelentem, feladatok teljesítve ! Ahhoz, hogy itt kocsit vezethess, mint EU országból érkezőnek, semmi extra papír nem kell. Ha akarod, kicserélheted a jogsit angolra (annyiból érdemes , hogy ezen rajta van a lakcímet, és bárhol elfogadják ) £50 költséggel . Ha egy robogót akarsz vezetni, ahhoz ( mindenkinek ) kell egy teszt CBT ( compulsory basic training ). De hogy ezt a vizsgát letehesd, csak az angol jogsit akceptálják. Elintézhető postán ( akkor el kell küldened az összes dolgod , jogsi, útlevél ), és postafordultával kapod vissza- 3-4 nap-, vagy elmehetsz személyesen Wimbledonba. Ennek van egy £4 extra ktg-e, de akkor nem kell otthagyni semmit. Kb a 8. napon meg is kaptam . Ahhoz képest , hogy napi szinten találkoznak olyan nevekkel , mint Ahtabaktar Shigrata, az én bonyolult Tamás nevemet sikerült Tammásra módosítani. Majd lesz még egy kör Wimbledonba .
A következő lépés keresni egy training iskolát . Barátunk a Google, már csak ki kellett választani . Az ár £110 és 130 között mozog. Amit találtam nem csak a scootert biztosította , de adtak motoros szerkót, csizmát is. Bevallom fiúsan, a jelentkezést nem mertem telefonon intézni , tartottam tőle , bedobnak egy- két szakzsargont" hozd magaddal a jogsid, meg a E12/578-ast" és akkor elveszek. A másik , hogy mivel Angliában a cím megadásánál nagyon ritka a házszám feltüntetése , így sokszor a GPS is csak nagyjából találja meg a helyet( 50-60 m), ezért ha nem akarsz késni - és én nem szeretek+ itt még ki is írták , hogy 15 perces késés a pénzed bebukását jelenti, inkább kimentem előző nap. A helyet valószínű nem az angol arisztokrácia látogatja , mert inkább a puritán célszerűség jellemezte, mint az elegancia . Négy konténer , motorok, mobil raktár egy kisteherautóban.
A tulaj arab, a mindenes lány magyar gyökerekkel rendelkezett . Kicsit rosszabbul beszélt magyarul, mint én angolul, ráadásul mivel a szakmai kérdések esetén erős szókincs hiánnyal küszködött , Inkább angolul beszéltünk . Az arab mindjárt megpróbálta rám sózni az egyik motorját . Az ugyan nem kellett, de sok hasznos infót kiszedtem belőle . Mekkorát érdemes venni stb. Kiderült, mégis vezethetek 125cc- t. Mondjuk az "elegáns"környezetet ellensúlyozta, hogy a mocik kifogástalan állapotban voltak, egyik sem volt 3 évnél idősebb, sőt már ki voltak állítva az újak is a placcra.
Még aznap elmentem egy motoros boltba, vettem sisakot, kesztyűt és láncot . Még egy 10% kedvezményt is sikerült elérni .
Másnap időben odaértem . Egy indiai és egy paki sráccal futottunk neki a CBT- nek. Az indiai viszonylag jól beszélt angolul.A paki nagyjából semennyire .Ez volt az oktatási helység. Mentségükre szolgáljon, hogy a többi konténert éppen festették, és hogy kb 13 fok volt.
  A training két részre oszlott. Elmélet és gyakorlat. Az elmélet le volt butítva felső tagozatos szintig. Ha vmi nehezítette a dolgot az Jim iszonyat cockney kiejtése . Azt még mindig nem tudom eldönteni , hogy ezért nem próbál szebben beszélni , mert nem tud, vagy mert nem akar. Valószínű mindkettő . Na túl estünk az elméleten, jött a gyakorlat. Én nem bántam , mert a motoros előéletem elég nyúlfarknyi . 5-10 kör 14 évesen , meg tavalyelőtt Lipari szigetén egy napos túrázás . A forgalomban sem okoztunk semmi bajt, így megkaptam a papírt .
Most már "csak " a motor kiválasztása van hátra. Gellèrtnek itt is köszönöm , mert sokat segít ebben a kérdésben. Most kezdhetjük a chatelést elölről, mert 50cc ben gondolkodtam, de miután ekkorát hajtottam vizsgán , arra mindenképp jó volt, hogy eldöntsem, csak nagyobbat érdemes venni. Akárhogy húztam neki 28 mérföldnél sehogy nem ment gyorsabban.
Oda fele átmentem egy Indiai negyeden.  Gyerekek, az utcán mutatóban látsz fehér embert, a többség mintha Mumbaiban lenne, színes ruhák , turbán, kis üzletek egymás hegyén, hàtán. Ahol meg a gyakorlatot végeztük , tipikus angol családi házas környék , pusztán az volt érdekes , hogy itt sem láttam fehér embert . Erősen a javukra írtam, hogy ez utóbbi környék szépen rendben volt tartva. De megerősödött amit jó ideje sejtek , London elesett. Vagy ha el nem is esett, de a kapu már be van törve.
Egyenlőre ennyi fiúk(és lányok)
Sziasztok!

2012. március 13., kedd

Anglia 38


Sziasztok,
Londoni történetek , amiket olvastam, láttam.
Afrikából bevándorlók hozzák a hitvilágukat is. Ez első hallásra nem tűnik gázosnak. De ezek a "felvilágosult " fekuszok szilárdan hisznek olyan horror filmbe illő dolgokban, mint pl. valakit megszáll az ördög . Történt , hogy a 15 éves kamasz meglátogatta  huszonéves nővérét , aki a pasijával nevelte még két testvérét . A párban felébredt a gyanú , a kamaszt megszállta az ördög, mikor bepisilt .(mondjuk egy 15 évesnél ez több mint furcsa) Gondolták, ki kell űzni a patást. A gondolatot tett követte . Négy napon keresztül kínozták az öcsikét törött csempe, kalapács , fogó, bot segítségével . A hugicákat is kényszerítették a "bulira". A negyedik napon aztán belefojtották a kádba. Itt a bűnözőknek kevesebb joguk van, tehát már az ítélet előtt lehozták a "gondos" nővér és lelkes barátja képét. A csávó az az igazi csizmaszár sötét bőrrel rendelkezett, de a csaj a világos kávébarna. Fasza tanító  néni!
Másik történet:
A tavalyi zavargások egyik leghírhedtebb videója volt, mikor valakik lecsapták a maláj diákok , majd akik felsegítették, ki is fosztották a hátizsákját! A videó felkerült a Youtube-ra.  Sikerült is elkapni mindkét "szamaritánust”. Helyesbítés! Elkapták azt is, aki leütötte. Háromból kettő feka, egy meg fehér.  Ilyenkor az ember kissé nyugodtabban alszik. Csak működik az igazságszolgáltatás! Ja, és a jogvédők nem nyavalyognak, hogy eltérő kultúra, meg megélhetési bűnözés. Pedig, ha valahol, akkor itt aztán van eltérő kultúra. De van egységes törvény. És pont.
Ilyen esetek után felértékelődik a mi ki "poros" vidéki Hillingdonunk. Ahol max. a "Sántával" van gondunk.
Apropó Sánta. (milyen ügyesen szóba hoztam?!) Gonosz kis törpe! A tény1. , hogy a srácok gyakran átrúgják a labdát az ő kertjébe . A tény 2. hogy a kertje elég elhanyagolt, tehát ha átrepül a bogyó, akkor nem egy pedánsan rendbe tartott orchidea ültetvényt tarol le, hanem a derékig érő fűben pattan. Tény 3. nem nagyon jár ki a kertbe, tehát sokszor egy hét, néha kettő is eltelik, mire visszadobja a labdát. Most tél-tavasz idején meg akár egy hónap is.  Mivel a viszony nem felhőtlen, meg szoktuk várni, amíg rászánja magát. Látom, egyik vasárnap kint tesz-vesz a kertben. Gondoltam, most legalább visszahajítja a labdákat. Erre ez a jótét lélek csak a szarokat dobta vissza, a jókat nem. Nem tudtuk mire vélni. Mentünk vhova  délután testületileg , pont ez a szent is kint van a ház előtt . Cica nagyon udvariasan megkérte , hogy dobja már vissza a maradékot is. Erre ez a tünemény: ő nem akar durva lenni, de ott a park, miért nem ott fociznak a srácok?! Sajna Cica általában "lépcsőház " effektusban szenved , így semmi frappáns nem jutott eszébe akkor és ott . De utána rendesen felpaprikázta magát . Így most a fiúknak meg van engedve a foci. Nehogy már a Sánta mondja meg nekünk a tutit.
 Ja , kedvenc Anyósomon kívül ő a másik, aki levegőnek néz . Mondjuk ez kölcsönös , mert az adjonisten és a fogadjisten viszonya állandó .
További szomszédok a Zsírkéz-ék. Az asszonyka súlya miatt 57 cm es zsír – bicepszet „gyúrt”magának. Innen a neve. Szemben lakik két „Macipunci”.I. Macipunci férjjel és gyerekekkel, míg II.Macipunci csak férjjel rendelkezik. Mindkét asszonka 80kg+ os. Ezenkívül van még az indiai „Dizel bácsi”, aki a nevét a 20-éves Jeepről kapta, melynek elindítása nem kevés időt és energiát emészt fel. A nagyobb a baj, hogy a „köszörülést” általában reggel 5 körül végzi. A köszönésig még nem sikerült eljutni. Mondjuk, azt már írtam, hogy az angol nem egy köszöngetős fajta. A Zsírkézékkel egy ideig köszöntünk, aztán valahol megmihálylott a kapcsolat. Esetleg a Sánta aknamunkája, vagy valamilyen vélt sérelem. Az sem hiszem, hogy jelentősen javít a megítélésünkön, hogy a fiúk általában a házat harsány üvöltések között szokták elhagyni. Az üvöltések fajtái:
1.       Veszekedős,
2.       nindzsás
3.       én érek előbb a kocsihoz és nem te (a vesztes automatikusan vált az 1. pontra)
4.        útálokozós
A hangerőt pedig nem a visszafogott suttogás jellemezné legjobban.
Egyenlőre ennyi, oszt ha lesz valami, akkor jelentkezek!

2012. március 2., péntek

Anglia 37

Sziasztok ,
Kis story-k következnek . Van egy ugandai kezdő kollegina. Először nem tudtam, hogy nem angol, mert szinte anyanyelvi szinten beszéli az angolt. Csak a rákérdezesnél derült ki. Az is kiderült, hogy Ugandában az iskolában nemhogy tanítják , de tulajdonképp az oktatás nyelve az angol. Ez mindenképp fejlett gondolkodásra vall. Másrészt a pedagógiai módszereik erősen poroszos vagy inkább a gyarmatosítás korából hátramaradt eszköztár jellemzi. Pl. akit rajtakapnak, hogy nem angolul beszél a suliban, annak a fejére húznak egy szemetes vödröt , és egész nap abban kell mászkálni.
Más. Jöttek kezdő dealerek a héten. Vannak érdekes arcok. Itt van bemelegítésnek Luca. Luca, ha kihúzza magát, simán üti a 155-öt magasságban. Ehhez jön egy kis vicces sipító fejhang. Jött  váltani engem, megkopogtatta a vállam, csak félszemmel néztem hátra, nem is láttam , pedig én sem vagyok egy égimeszelő. Volt aki először látta a roulette asztalnál , azt hitte ül .
A másik , hogy az olaszok közül páran annyira nem érzik a határokat . Ugyanez a kiscsávó odamegy a hét hónapos terhes cseh inspectorhoz és elkezdi simogatni a hasát . El tudjátok képzelni , mennyire volt"boldog" a kismama ettől a gesztustól.
A következő arc Omar, aki a neve ellenére nem török , hanem olasz. ( a mamája úgy gondolta, ha annak a charme-os színésznek a nevét választja , akkor a gyerek majd úgy fog kinézni , mint a Sharif. Na, ez a voodoo sem jött be.)
Szóval Omar hihetetlen lelkes és  hihetetlen kétbalkezes . Kifizetésnél néha képes 30-40 darabbal elszámolni magát. És a határokat ő sem érzi. Az asztaloknál valami minimális beszélgetés azért van a dealer és a vendég között . Főleg ha már sokszor találkoztak. Omar a Black Jack asztalnál dolgozott és kifizetett pár száz fontot. Erre: com'on guys, go to the restaurant! felkiáltással tette magát népszerűvé . Csak mikor kint elmagyaráztam neki, akkor értette meg, hogy ez a jópofizás addig megy, amíg kifizet, és baromira utálni fogják, ha lekaszálja őket . Aztán pár nappal később bele is futott egy morci vendégbe, aki egy nagyobb bukta után azért megkérdezte tőle , ugyan-már, mi a faszért ilyen boldog  , mikor ő most bukta el ingét, gatyáját . Akkor esett le neki, amit mondtam neki.
Ígérték, hogy minden hónapban lesz személyes értékelés. Túlestem az elsőn. Ahogy megboldogult Ferencz József mondta vala: "minden natyon jo, minden natyon szép, mindennel meg vatyok elégetve". 
Múltkor csak érintőlegesen említettem a robogó témát.  Most kaptok belőle alaposan. Szóval az alapfelállás, hogy ha időben akarok beérni, (és annyira már ismerhettek, hogy elég pontos gyerek vagyok) akkor több mint 1.5 órával előbb kell elindulnom. Haza tózse. Az éjszakai műszakaimból csak az éjszakai busszal tudok "hazavergődni". Az pedig nettó két óra. A kocsi nem megoldás, részben a dugó+ dugódíj miatt. A bringázás ekkora (25km) távon engem már nem lelkesít. Tehát marad a scooter. Kerestem a google-n és találtam egy jónak tűnő, bár ismeretlen márkát. Directbike. Aztán tovább keresve kiderült, hogy akkora "átbaszcsizás"az egész, hogy csak na. Először is azt írták, hogy Angliában 125cc-t vezethetsz autós jogsival. Utána néztem. 50cc a legális . Majd az ár volt gyanús. 125-t kínáltak 850 fontért, míg a hasonló nagyságú gépek a kétszeres árnál indulnak.
Szerencsére találtam egy "watchdog" cikket erről a szemétről. Valahol az apróbetűs részben ott van, hogy tulajdonképp félkész állapotban szállítják és neked kell összebarkácsolni. És ráadásul, ha összeraktad, akkor is egy kalap kínai szar, mert a 5000 mérföld után szétesik magától.
Google a barátod, tehát keep on seeking. Találtam is Peugeot V-click 50cc-t 929-ért. (Ha esetleg valaki tud valami rosszat róla, ne habozzon, írja meg!). Már csak a CBT (Compulsory Basic Training) van hátra, plusz a sisak, kesztyű és a 100t teherbírású lánc beszerzése maradt. 
Kb. másfél éves megtérüléssel számolom a beruházást. 
Egyenlőre ennyi!
Sziasztok!